KÖZSÉG TÖRTÉNETE
Rábakecöl község első írásos említése 1162-ben található a levéltári feljegyzésekben. Királyi várbirtok volt, melyet Kun László király Osl-nemzetségbeli Beludnak ajándékozott 1276-ban. 1291-ben III. Endre Kapu várához csatolja, s Keczöl sorsa ettől kezdve szorosan összefonódott Kapu várának történetével.
Zsigmond király 1387-ben megszünteti a Kapu vári uradalomra, így Keczölre is két évszázad óta fennálló birtokjogot, s a területet a Kanizsay családnak adományozza. A család kihalásával 1536-ban Nádasdy Tamás szerzi meg az utolsó, gazdag Kanizsay örökössel, Orsolyával kötött házassága révén. Az 1594. évi törökjárás szinte teljesen kipusztítja a községet, csupán 9 fő talál menedéket, elrejtőzve az erdei mocsárban.
A lakosság 1603. és 1610. között kezd visszatelepülni a faluba. Az itt élők a XVI. század végén földesúri parancsra áttérnek az evangélikus vallásra, majd 1681. után Eszterházy birtokszerzése következtében visszatérnek a katolikus hitre, és templomot építenek a községben. A kuruc-labanc háború elnépteleníti és tönkreteszi a falut. Az 1800-as évek elején már ismét jelentős számú lakosság él a faluban, akik erdőirtásba kezdenek, melynek következtében kitűnő talajú szántóterületek alakulnak ki. A területet bérlő Eszterházyak 1886-ban létrehozzák Miklós-majort, ahol béreseiket letelepítik, majd később Aranyos-majort és Szúnyog-majort, ezzel szinte teljes gazdasági vertikumot alakítanak ki a területen.
A község lakóiból katonaként többen részt vesznek az 1848-1849-es szabadságharcban. A község lakossága a korábban épített templomot 1886-ban építi át a mostani formára, melynek ez ideig Szent István volt a védőszentje, ez időtől jelenleg is Rózsa-fűzér királynéja, melynek ünnepét október első vasárnapján tartja a község, mely a községi búcsú napja is.
A községet 1880. és 1920. között többször tüzeset pusztítja, melynek hatására 1889-ben létrehozzák a mai napig működő tűzoltó egyletet.
A századfordulón a községben már szervezett iskolai oktatás folyt, melyben jelentős változást eredményezett az 1930-ban megépült "nagy iskola". Az 1900-as évek kezdetétől a gazdasági válság végéig több rábakecöli vándorolt ki Amerikába a biztos megélhetés reményében, közülük többen visszatértek, de nagyon sokan véglegesen letelepedtek. A harmincas években Pődör János kántortanító szervezésével jelentős kultúrélet működött a községben. Országos hírű volt a dalárda, a színjátszó csoport és a zenekar.
Sajnos a község lakossága a múlt század mindkét világháborújából kivette részét, az első világháborúban 41-en, a másodikban 33-an estek áldozatul. A község lakossága a második világháború nehézségeiből 1950-es évek elejére ismét talpra állt, jól működő egyéni és társas vállalkozások alakultak ki. Az ötvenes évek drasztikus politikai és gazdasági intézkedései radikálisan csökkentették az itt élők számát, az 1956-os forradalom leverése után 33-an külföldre, nagyon sokan pedig városra költöztek. Az 1959-es kolhozosítás után, nagyon nehéz éveket élt át a tulajdonuktól megfosztott itt élő parasztság.
Az 1956-os községi villamosítást követően 1963-ban orvosi rendelő, majd 1966-ban óvoda építése követte. A községben élők életszínvonalának fejlődése hatvanas évek végén kezdődött el, mely során a hetvenes évek végéig szinte átépült a község. Jelentős beruházások valósultak meg a községi szövetkezetben is, ez időben épült melegkonyhás étterem, szarvasmarhatelep, sertéstelep, géptelep, gabonaszárító és tárolók.
Sajnos a község 1973-ban a Beledi Nagyközségi Tanácshoz való csatolással elvesztette közigazgatási önállóságát. Ebben az időben több új munkalehetőség nyílt a fiatalok számára a községben, mely kihatással volt a község egyéb életére is, több szakosztállyal eredményes sportélet kezdődött el.
Országos hírű eredményeket értek el a tekések, labdarúgók és kézilabdázók. Jelentős fejlődést eredményezett, hogy a községet 1984-1985-ben vezetékes ivóvízzel látták el. További infrastruktuális és kommunális fejlődés az 1989-es rendszerváltást követően indult meg a községben.
1990. január l-étől lakossági akarattal ismét önálló közigazgatása lett a falunak. 1992-ben átadásra került korszerű 8 tantermes általános iskolaépülete, kiépült a községi kábel TV rendszer. 1993-ban megépült vezetékes gázhálózat, új postahivatal, és fiókgyógyszertár. 1995-ben korszerű telefonhálózat létesült és bekapcsolódott a község a környezetet kímélő hulladék szállításba.
A községet szimbolizáló faluzászló és címer 1995-ben került felavatásra. A község katolikus templomának teljes felújítása és ismételt felszentelése 1996-ban történt meg. Az 1992. évi mezőgazdasági törvénnyel elindult egy szerkezet váltás a tulajdoni és gazdálkodási viszonyok terén, mely több munkavállalót késztetett ingázásra a megélhetés érdekében.
1997-1998-ban a lakosság pozitív hozzáállásával vezetékes szennyvízcsatorna rendszer épült ki a községben, és jelentős mennyiségű út és járdafelújítás történt meg. 2000. évben teljes felújításra került a község közvilágító hálózata ezzel a századfordulóra közmű komfortossá vált Rábakecöl község.
MEGKÖZELÍTHETŐSÉG, NÉPESSÉG
Rábakecöl község a megye és a Dél-Rábaköz szélén helyezkedik el, Vasmegyétől a Rába és a Kis-Rába választja el. Közúton a 86-os útról Belednél letérve érhető el 4 km távolágban a 8611-es úton. Kapuvártól 22 km-re, Csornától 30 km-re a pomogyi határátkelőtől 40 km-re helyezkedik el a község. Szomszédos települések: Beled 5 km, Vásárosfalu 2 km, Edve 3 km, Kenyeri 5 km. Vasútállomás Beleden található 7 km-re.
A község buszközlekedése megoldott Kapuvár, Csorna, Győr, Sopron, Celldömölk és Sárvár irányába.
A Rába folyón a vízi túrázók szívesen kötnek ki csónakjaikkal a ligetes ártérhez. A községen átvezető út kedvelt útvonala a Balatonra igyekvő kerékpáros turistáknak, ezért indokolt lenne kerékpáros útvonal megépítése: Pomogy-Rábakecöl-Balaton között.
A község népessége: 936 fő, /49,19 % férfi, 50.81 % nő.
TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK
A község tengerszint feletti magassága : 110 mBf. Közigazgatási területe: 1860 ha, belterület 86 ha.
A község a Rába folyó hordalék kúpján kialakult terület. Talajai enyhén savanyú, öntés és réti talajok. Talajvíz átlagos vízmélysége 3 m körüli, a mezőgazdaság szempontjából rendkívül kedvező. A terület növénytanilag a magyar flóratartomány kisalföldi flóra járáshoz, állattanilag a ki- salföldi faunajáráshoz tartozik. A Rába árterén páratlan értékű növényvilág található, jelentős létszámú a madár és a vadállomány.
Évi átlagos csapadék mennyiség: 650 mm Évi középhőmérséklet: 10 Celsius fok Éves hőingadozás: 22" Éves napfénytartalom: 2000 óra
A község határában lévő erdőterület 345 hektár.
Folyóvizei, mesterséges ártéri tavai kitűnő horgászati lehetőséget kínálnak. Természeti adottságai /ártéri ligeterdők, erdők, vízpartok, belterületi parkok / jó pihenési, kikapcsolódási lehetőséget kínálnak a kempingezésnek, lovas, kerékpáros, gyalogos és vízi turizmusnak.
GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK
A természeti adottságokból eredően még jelenben is elsősorban mezőgazdaság jelenti a fő megélhetési forrást. Jelenben már a mezőgazdaságra a több szektorú termelési struktúra a jellemző.
A község közigazgatási terén két mezőgazdasági szövetkezet, egy hústermelő Rt. 28 fő és 493 fő őstermelő foglalkozik ipari és mezőgazdasági termeléssel. A területen honos gabonafélék termesztése és az állattenyésztés mellett az utóbbi időben egyre többen foglalkoznak zöldségfélék termesztésével. Sajnos a nagyobb volumenű termesztésnek korlátot szab a helyifeldolgozás hiánya, valamint a termelő és a felvásárló közötti nem megfelelő szerződéses fegyelem.
Jelenleg egy ipari üzem működik a községben, a SOÓS KFT., mely fafeldolgozást végez változó munkavállalónak ad lehetőséget a megélhetésre.
A munkaképes lakosság egyharmada ingázik a térségben lévő községekbe és városokba /Beled, Répcelak, Kapuvár, Sárvár /. A munkavállalók közül 35 fő az önkormányzat intézményeinél, 17 fő a helyi kereskedelemben dolgozik.
A község életére, a lakosság életkörülményeinek javítására pozitívan hatna a helyi tőkebefektetés, ipartelepítés, melynek kedvező feltételei adottak. A község rendelkezik fejlett infrastruktúrával, jól képzett munkavállalókkal, kihasználatlan épületekkel, belterületi beépítetlen területekkel és 9 ha-os közművesített külterülettel.
KERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÁS
A község lakosságának az élelmiszer, illetve iparcikk alapellátása helyben biztosított. Az ellátást két vegyesbolt, két lerakat, egy melegkonyhás vendéglő, egy vendéglő, egy cukrászda biztosítja. Gyakori a községben a mozgó és alkalmi árusok megjelenése, mely esetleges helyi hiánycikkeket pótolja. Tartós fogyasztási cikkek beszerzése a közeli városokból oldható meg.
A szolidabb árfekvés érdekében indokolt lenne a térségben egy nagykereskedelmi áruház létesítése. Egyéb beszerzési lehetőséget kínál a helyi gyógyszertár, posta, virágbolt, húsbolt, vágóállat felvásárlás, idényjelleggel zöldség és gyümölcs felvásárlás. A lakosság törekszik az átmenő turizmus igényes fogadására és kiszolgálására.
OKTATÁS, EGÉSZSÉGÜGY, SPORT
Az oktatási intézmények oktatási társulásban működnek, Edve,Vásárosfalu községekkel. Óvoda nagyon otthonos körülmények között biztosít felügyeletet három község gyermekeinek. Biztosítottak a személyi és a tárgyi feltételek, a komfortosság és a higénikus környezet. Technikailag jól berendezett konyhájáról színvonalas étkezési ellátást biztosít az óvodás, az iskolás gyermekeknek, a szociális étkezőknek és dolgozóknak.
Általános iskolában 11 fő szakos nevelő végzi a 100 fő tanuló eredményes és színvonalas oktatását. A viszonylag új épület korszerű elhelyezési feltételeket biztosít a szakszerű pedagógiai munkához. Megoldott a tárgyi feltétele is a gyermekek testi nevelésének a helyben lévő tornateremmel, korszerű atlétikai pályával. További fejlesztések megteremthetik a jó színvonalú informatikai és idegen nyelvi képzés szükséges tárgyi feltételeit. Jelentős szerepet tölt be a község közművelődése terén az óvoda és iskola nevelői testülete, mely színvonalas műsorokkal teszi méltóvá községi és állami ünnepeinket. Jelentős számú iskolai és községi könyvállomány áll rendelkezésre az olvasni szándékozóknak. A gyermekek hitoktatása iskolai keretekben történik. Sajnos hiányzik a községből a több célú kulturált faluház.
A község egészségügyi ellátása biztosított, heti 5 napon van háziorvosi, 2 napon gyermekorvosi ellátás. Védőnői szolgálat és a gyermekvédelmi felügyelet társulásban megoldott.
A gyógyszerellátást a helyi fiókgyógyszertár heti 3 alkalommal biztosítja. Szakorvosi rendelés és kórházi ellátás Kapuváron történik. A fogorvosi ellátás Beledben megoldott.
A községben minden évben egy alkalommal tüdőszűrést, két alkalommal véradást végeznek. A községben megfelelően rendben tartott és felszerelt köztemető van. A község jelentős számú állatállományának állategészségügyi ellátása állatorvossal helyben megoldott.
A községben önálló sportegyesület működik két szakosztállyal, labdarúgás és teke, mely rendszeres sportolási lehetőséget biztosít a verseny és szabadidősport kedvelőinek. A labdarúgás több évtizedes eredményes múltra tekint vissza. A teke országos hírűvé nőtte ki magát, a versenycsapat jelenleg NB III. osztályban szerepel. Több sportágban rendszeressé váltak a női és férfi szabadidő tornák. A kitűnő természeti adottságok nagyon jó lehetőséget kínálnak a sportvadászatra és a horgászatra.
INFRASTRUKTÚRA
Közlekedés: A település közúton az M 86-os útról Belednél letérve 4 km-re elérhető. Tömegközlekedése a városok irányába /Kapuvár, Csorna, Celldömölk, Sopron, Győr / VOLÁN buszjárattal megoldott. Vasúti közlekedés Beleden a községtől 7 km-re érhető el./Szombathely-Csorna-Győr között/. Község belterületi úthálózata 80 %-ban szilárd burkolattal kiépített. Külterületi, gazdasági útjai javításra szorulnak. Távközlés: A községben korszerű telefonhálózat teljes mértékben kiépített. Az önkormányzati hivatal, az iskola és egyre több magánlakás rendelkezik internetes lehetőséggel.
Bank: Banki tevékenység helyben jelenleg a postán működik, ahol a pénzváltási lehetőség is biztosított. További banki lehetőség van Beleden a Kis-Rába menti Takarékszövetkezetben.
Energia: Villany és gázhálózat kiépítettsége teljes körű, igény esetén szabad kapacitás biztosított. Gépek és járművek hajtóanyaga Beleden beszerezhető.
Víz, és szennyvíz: Vezetékes vízellátás és kiépített csatornahálózat 100 %-osan megoldott.
Környezetvédelem: A lakossági kommunális szemétszállítás megoldott, környezet szennyező üzem a község közigazgatási területén nem működik.
Látnivalók: Műemlék jellegű barokk római katolikus templom, melynek bejáratát oszlopok díszítik. Berendezéseiből kiemelkedően szép az 1780. körüli szószék és oltárkép. További műemléki látnivaló a temetőben lévő múlt századi lasszicista kereszt, valamint a 86-os út mellett elhelyezkedő közelmúltban felújított kápolna.
A KÖZSÉG JÖVŐJE
A község önkormányzatának legfontosabb célja a falu további fejlődésének segítése. Meg kell teremteni az itt élők jó közérzetét, biztonságos megélhetését, elnéptelenedés megállítását.
A jövőre vonatkozó önkormányzati tervek:
A községi gazdasági élet kiaknázatlan lehetőségeket kínál a befektetőknek, tekintettel arra, hogy a mezőgazdaságban végbement változások következtében jelentős számú képzett munkaerő, több üzemcsarnok és terület szabadult fel. A befektetőknek továbbgondolásra ajánlott az a tény is, hogy egyre jobban meghonosodott a mezőgazdasági magán szférában a zöldségtermesztés, amely alapja lehetne a helyi feldolgozásnak is. További lehetőség, hogy azonnal igénybe vehető, kisüzemi feltételeket biztosító közművesített üzemcsarnokok állnak rendelkezésre, valamint közművesített bel- és külterületű földek. (Balra: Községháza)
Célunk, hogy Rábakecölben a helyi adottságokra alapozva olyan munkahelyek létesüljenek, amelyek biztos megélhetést biztosítanak, nem veszélyeztetik a környezetet és illeszkedik a település képébe.
Egyéb feladatok:
-
szociális rászorultakról való gondoskodás,
-
a helyi oktatás, nevelés, egészségügyi intézmények községben való megtartása / több oldalú indokoltság határán belül /.
-
község belterületi arculatának javítása,
-
turisztikai lehetőségek jobb kihasználása,
-
községi civil szervezetek működésének segítése,
-
vertikális és horizontális községi igazodás az Európai elvárásokhoz.
A település fejleszteni kívánja az idegenforgalmi vonzerejét növelő szolgáltatások körét és színvonalát.
Ajánljuk az erre utazóknak és túrázóknak, hogy használják ki a településünk nyújtotta gasztronómiai és idegenforgalmi lehetőségeket, pihenjenek a gyönyörű környezetben.
A Befektetési lehetőségek összefoglaló táblázatát itt megtekintheti!
További információk: Rábakecöl Község Önkormányzata Tuba Erik polgármester 9344 Rábakecöl, Kossuth u. 129. Tel./fax: 36-96/257-529 06-30/660-18-60 E-mail: polgarmester@rabakecol.hu
Szeretettel várjuk Önt településünkön!
| |