Felhasználó:
Jelszó:






Dokumentumtár

Ügyfélfogadás

Elérhetőségek

Rendeletek

Helyi adó rendeletek

Képviselő-testület ülései

Soós Imre Kulturális Központ

Rábakecöli könyvtári katalógus

2018. évi szolgáltatási díjak

Készülékárlista flottatagoknak (dolgozói és flotta számlás előfizetés)


Eseménynaptár

Ingatlanpiac

Álláslehetőségek

Pályázatok

Hírlevél


IDŐJÁRÁS

A Kapuvár-Beledi Kistérség települései:

Babót   Beled   Cirák   Dénesfa   Edve   Gyóró   Himód   Hövej   Kapuvár   Kisfalud   Mihályi   Osli   Szárföld   Vadosfa   Vásárosfalu   Veszkény   Vitnyéd  





Rábakecöl
ÖNKORMÁNYZATA
Rábakecöl bemutatkozikTérképMűemlékekTestvérközségek
2019. március 21. 20:51 Ma Benedek napja van.
Kezdőlapnak | Linkküldés | Kedvencek közé | Oldaltérkép

Műemlékek

KÖZSÉG TÖRTÉNETE

Rábakecöl község első írásos említése 1162-ben található a levéltári feljegyzésekben. Királyi várbirtok volt, melyet Kun László király Osl-nemzetségbeli Beludnak ajándékozott 1276-ban. 1291-ben III. Endre Kapu várához csatolja, s Keczöl sorsa ettől kezdve szorosan összefonódott Kapu várának történetével.

Zsigmond király 1387-ben megszünteti a Kapu vári uradalomra, így Keczölre is két évszázad óta fennálló birtokjogot, s a területet a Kanizsay családnak adományozza. A család kihalásával 1536-ban Nádasdy Tamás szerzi meg az utolsó, gazdag Kanizsay örökössel, Orsolyával kötött házassága révén. Az 1594. évi törökjárás szinte teljesen kipusztítja a községet, csupán  9 fő talál menedéket, elrejtőzve az erdei mocsárban.
A lakosság 1603. és 1610. között kezd visszatelepülni a faluba. Az itt élők a XVI. század végén földesúri parancsra áttérnek az evangélikus vallásra, majd 1681. után Eszterházy birtokszerzése következtében visszatérnek a katolikus hitre, és templomot építenek a községben. A kuruc-labanc háború elnépteleníti és tönkreteszi a falut. Az 1800-as évek elején már ismét jelentős számú lakosság él a faluban,  akik erdőirtásba kezdenek, melynek következtében kitűnő talajú szántóterületek alakulnak ki. A területet bérlő Eszterházyak 1886-ban létrehozzák Miklós-majort, ahol béreseiket letelepítik, majd később Aranyos-majort és Szúnyog-majort, ezzel szinte teljes gazdasági vertikumot alakítanak ki a területen.

A község lakóiból katonaként többen részt vesznek az 1848-1849-es szabadságharcban. A község lakossága a korábban épített templomot 1886-ban építi  át a mostani formára, melynek ez ideig Szent István volt a védőszentje, ez időtől jelenleg is Rózsa-fűzér királynéja, melynek ünnepét október első vasárnapján tartja a község, mely a községi búcsú napja is.

A községet 1880. és 1920. között többször tüzeset pusztítja, melynek hatására 1889-ben  létrehozzák a mai napig működő tűzoltó egyletet.

A századfordulón a községben már szervezett iskolai oktatás folyt, melyben jelentős változást eredményezett az 1930-ban megépült "nagy iskola". Az 1900-as évek kezdetétől a gazdasági válság végéig több rábakecöli vándorolt ki Amerikába a biztos megélhetés reményében, közülük többen visszatértek, de nagyon sokan véglegesen letelepedtek. A harmincas években Pődör János kántortanító szervezésével jelentős kultúrélet működött a községben. Országos hírű volt a dalárda, a színjátszó csoport és a zenekar. 

Sajnos a község lakossága a múlt század mindkét világháborújából kivetterészét, az első világháborúban 41-en, a másodikban 33-an estek áldozatul. A község lakossága a második világháború nehézségeiből 1950-es évek elejére ismét talpra állt, jól működő egyéni és társas vállalkozások alakultakki. Az ötvenes évek drasztikus politikai és gazdasági intézkedései radikálisan csökkentették az itt élők számát, az 1956-os forradalom leverése után 33-an külföldre, nagyon sokan pedig városra költöztek. Az 1959-es kolhozosítás után, nagyon nehéz éveket élt át a tulajdonuktól megfosztott itt
élő parasztság.

Az 1956-os községi villamosítást követően 1963-ban orvosi rendelő, majd 1966-ban óvoda építése követte. A községben élők életszínvonalának fejlődése  hatvanas évek végén kezdődött el, mely során a hetvenes évek végéig szinte átépült a község.  Jelentős beruházások valósultak meg a községi szövetkezetben is, ez időben épült melegkonyhás étterem, szarvasmarhatelep, sertéstelep, géptelep, gabonaszárító és tárolók.
Sajnos a község 1973-ban a Beledi Nagyközségi Tanácshoz való csatolással elvesztette közigazgatási önállóságát. Ebben az időben több új munkalehetőség nyílt a fiatalok számára a községben, mely kihatással volt a község egyéb életére is, több szakosztállyal eredményes sportélet kezdődött el.

Országos hírű eredményeket értek el a tekések, labdarúgók és kézilabdázók. Jelentős fejlődést eredményezett, hogy a községet 1984-1985-ben vezetékes ivóvízzel látták el. További  infrastruktuális és kommunális fejlődés  az 1989-es rendszerváltást követően indult meg a községben.

1990. január 1-étől lakossági akarattal ismét önálló közigazgatása lett a falunak. 1992-ben  átadásra került korszerű 8 tantermes általános iskolaépülete, kiépült a községi kábel TV rendszer. 1993-ban megépült vezetékes gázhálózat, új postahivatal, és fiókgyógyszertár. 1995-ben korszerű telefonhálózat létesült és bekapcsolódott a község a környezetet kímélő hulladék szállításba.

A  községet szimbolizáló faluzászló és címer 1995-ben került felavatásra. A község katolikus templomának teljes felújítása és ismételt felszentelése 1996-ban történt meg. Az 1992. évi mezőgazdasági törvénnyel elindult egy szerkezet váltás a tulajdoni és gazdálkodási viszonyok terén, mely több munkavállalót késztetett ingázásra a megélhetés érdekében.

E tekintetben segítséget jelentett az olasz tulajdonú cipőüzem községbe települése, mely jelenleg is 30-35 fő női munkaerőnek ad megélhetést. 1997-1998-ban a lakosság pozitív hozzáállásával vezetékes szennyvízcsatorna rendszer épült ki a községben, és jelentős mennyiségű út és járdafelújítás történt meg. 2000. évben teljes felújításra került a község közvilágító hálózata ezzel a századfordulóra közmű komfortossá vált Rábakecöl község.




 Ajánló

 
Eseménynaptár   Hírlevél   Álláslehetőségek   Támogatások   Ingatlanpiac   Pályázatok   Képtár/Filmtár  

 










Támogassa 1% adóval a helyi civileket

Tüzgyújtás szabályai

Ügyfélfogadási helyszínek

Óvodai hírek

Halloween party

Bursa Hungarica támogatottak

Östermelöi igazolvány

Újraindul a falulóttó

Életmód klub

50 éves osztálytalálkozó

Családi délután

Önkormányzati pályázati hírek

Horgászkártya

Tökfesztiválon jártunk

Jubileumi ünnepség

Egészségnap

Indul a ping-pong

Felhívás

Család- és gyermekjóléti szolgáltatások

Ügyfélfogadási rend változása

Tudnivalók kéményseprésröl

TAO támogatás a Rábakecöli SE-nek

Humanitárius település lett Rábakecöl

Vállalkozásfejlesztö és Munkahelyteremtö támogatás















NÁNÁSI ATTILA
NÁNÁSI ATTILA
NÁNÁSI ATTILA
NÁNÁSI ATTILA
NÁNÁSI ATTILA
NÁNÁSI ATTILA

Újjáépül a jobbágyfalvi Tündér Ilona völgy

3/2017 (IV.13.) rendelet

Online könyvtári katalógus

Bünmegelözési hírlevél

X. Lipi István Asztalitenisz Emléktorna

Szavalóverseny

Adventi rendezvények

Hirdetmény

Fiókgyógyszertár nyitva tartása

Tájékoztatás KCR-ről

Elhallgatott történelem

Elektronikai hulladék- és papírgyüjtés

Bírságolnak is, ha kell...

Hősi emlékmű felújítása

Nyárbúcsúztató

Ügysegéd ügyfélfogadási rendje

Használtkönyv börze

Változik a szelektív hulladékgyüjtés

Segítenek emlékezni a jövö nemzedéknek

A játszótér és a tündérkert története

Civil Bál

Középkori kalandozások Pápocon

Szakmai Nap Rábakecölben

Kecölben nem kémkedik a KGB

Videotár: Májusfaállítás

Hulladékgazdálkodási díj beszedésének változása

Szabadtéri tüzek megelőzése

VI. Kvíz Party

Járdák állagmegóvása

Közlemény

Mozgalmas ösz a Napsugárnál

Felhívás ebtartóknak

Az elmúlt hónap eseményeiből

VIII. Rába partiak partija

Cry Free tábor Rábakecölön

Tizedszer Rábakecölben

Mátyás szerelme is Rábakecölben élt

Szelektív hulladékgyűjtők...

Körzeti megbízott fogadóórája

Hatalmas harcsák...

Polgári védelmi gyakorlatot tartottak

Munka és szórakozás Jobbágyfalván

Mezőgazdasági tevékenységek...

Közlemény

Hulladéklerakás és tűzgyújtás


 Legfrissebb