– Igazán egyikünk sem hozta otthonról a nagycsaládos modellt, a férjemék hárman, mi ketten voltunk testvérek – mondta Horváth Gyuláné Varga Judit, aki a szentestén hat gyermeke, negyvenöt éves férje és a nagyszülők mellé ül le a karácsonyi asztalhoz. A negyvenhárom éves asszony huszonegy éve tart ki férje mellett a legnagyobb boldogságban.
„Elfogadtuk egymás után"

– Ezt hat gyermekünknek köszönhetjük, akik közül már csak hárman vannak velünk hétköznap is, hiszen a legidősebb, tizenkilenc éves Barbara már Csornán gimnazista és ugyanoda jár a tizenhét éves Helga is. Tizenöt éves Petra húguk Kőszegre jár gimnáziumba – mesélte a büszke édesanya. A tizenhárom éves Kinga otthon rendezi reggelente a tizenegy éves Barnát és a kilencéves Bonifácot. – Sosem terveztük a gyermekeket, egyszerűen megbecsüljük az életet és elfogadtuk a gyermekáldást egymás után – mondta az édesanya, ám hozzátette, ebben talán az is szerepet játszott, hogy első kisgyermeküket eltemették. Az egészséges életszemlélet szinte süt a Horváth családról, mint mondták, igény természetesen elképzelhető lenne, ám becsületes munkával megkeresett pénzüket úgy osztják be, hogy mindenkinek kerüljön és nem gondolkodnak azon, hogy még mit is szerezhetnének. Az apuka a helyi szövetkezetben dolgozik, nyaranta szinte sötétedésig. A ledolgozott órák után a családi háznál is foglalkozik állatokkal, ám hozzátette, egyre rosszabb feltételek mellett. A fiatal anyuka a helyi és a dénesfai óvodából hazajövet folytatja a munkát a takaros családi fészekben.

Horváth család: Legfontosabb a családi együttlét, mikor közös programokkal várják a Jézuskát. Ünnepeken a három nagyobb gyerek is csatlakozik.

Gyermeki felelősség

A dolgos hétköznapokon szinte minden felelősség az otthon maradt legidősebb gyermekre hárul. Kinga ad reggelit kisebb testvéreinek és szinte ő indítja útnak őket az iskolába is. Azt azonban az anyuka is megjegyezte, hogy hazajőve már nincs gondja a rendrakásra. A lányok sokat segítenek a tanulásban is azért, hogy szüleik tudják a ház körüli teendőket végezni esténként. A gyermekek nem bánják az otthoni munkát, ahogy Kinga megjegyezte, ezáltal nagyobb felelősségérzet alakul ki mindannyiukban.


Az együttlét a legfontosabb

Az ünnepek közeledtével hazaérkeznek a kollégista lányok is, velük együtt minden gyermek kiveszi a részét a készülődésből. – A következő két hét az, amikor teljesen együtt van a család és csak egymással tudunk foglalkozni – jegyezte meg Horváth Gyula, az édesapa. Már a kilencéves Bonifác is hangsúlyozta, a család együttléte, a közös programok mindennél fontosabbak. Ezekből pedig karácsonykor van bőven, hiszen a december 23-i közös fadíszítésen át a főzésig a gyermekek mindenben részt vesznek. Az ünnepi asztalnál a nagymama és a keresztmama is ott ül és az ajándékokat már közösen bontják ki. – Nincsenek a gyerekeknek extraigényeik, az ünnep díszeit is szinte magunk készítjük – mondta az anyuka. Érdekességképpen hozzátette, a karácsonyi ajándékozás a két ünnep közt eltelt egy évben összegyűjtött százforintosokból történik. – Első televíziónkat összegyűjtött ötforintosokból vettük – mondta. A szentestére mindenki kicsinosítja magát és közös énekléssel köszöntik a Jézuskát. Az éjféli miséig családi társasjáték folyik Horváthéknál, majd éjfélkor átvonulnak a rábakecöli templomba, ahol a fiúk a pásztorjáték szereplői. A karácsonyi ünnepekre és a dolgos hétköznapokra is gondolva az anyuka, Varga Judit kijelentette: „alapjában véve boldog családban élünk, a külvilág többszöri rossz ťhozzánk állásaŤ ellenére nem cserélnék senkivel".

 

Forrás: http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/az_eletet_meg_kell_becsulni/2041794/