A honfoglalástól Mátyás királyig vagy a Nádasdyakig terjednek Rábakecöl történelmi hagyományai. Napjainkban egyedi, ifjúsági programjairól híres a dél-rábaközi kistelepülés.

Szerteágazó történelmi hagyományokkal rendelkezik a Kapuvári járás legdélebbi települése, Rábakecöl. Régen a Rábaköz Nyírségének is nevezett kisközség napjainkban fiatal polgármestere mellett fiatalos programjairól, évtizedes kézművesközpontjáról híresült el.

Pont utóbbit választották vezető szlogenjüknek a kecöli fiatalok: „Kecölben nem kell mélyre ásni a kincsekért, Bábi néni kincsesháza kincset ér." Ahogy a kézművesközpontot nevezik, „Bábi néni kincsesháza" egy alapítvány által működtetett családi ház, ahol a kézművesség iránt érdeklődők nyaranta megtalálják egymást és tanulják a régi mesterségek fogásait.

Szerteágazó történelmi hagyományaik nyomait a Rába-part töltése is viseli, melyet itt Eszterúnak hívnak. A hagyomány szerint náluk élt Mátyás király szerelme, akit Eszternek hívtak. Ez a szerelem beteljesületlen volt, aminek következménye az lett, hogy a lány bánatában a folyóba vetette magát. Mátyás király kiment az említett folyóhoz és
kiabálni kezdett: „Eszter óóó óóó", ebből időközben alakult ki az Eszterú kifejezés.

A „Csak egyszer vagyunk fiatalok, aztán más mentséget kell keresni" szlogennel a község egykori ifjúsági klubjára és napjaink zajló közösségi életére utalnak a rábakecöliek, akik évente fejtörőket és más egyéb ifjúsági programokat szerveznek a helyiek részére. A település honfoglalás kori eredetére a Kecöl (régebben Keczöl) név utal, mely a honfoglaló Keszi törzset jelölte.

A község híres régi úszó malmairól, és a monda szerint Nádasdy lánya is itt szenvedett lovasbalesetet. A községet emlegetik a Zimmer Feri című filmben és jegyzik a nemzeti galériában is.

A faluban a helyi óvodások tánca mellett veszik ki a májusfát és Rábaköz-szerte nevezetes a tavaszi, kecöli hóvirágszőnyeg. A helyi férfiak áldozatos munkájával állították meg ötven éve a Rába árvizét, mely miatt akkoriban Fertő- szentmiklósra telepítették ki a falu lakosságát.   

Forrás: kisalfold.hu

További érdekességek a településről:

A Zimmer Feri filmek kecöli közvetlen linkeji:

https://youtu.be/UPQKq6aEK1c?t=626

https://youtu.be/aGfQMF7vLpQ?t=658

Borjús Jóska bácsi a kecöli erdőben ejtette el azt a szarvasbikát, melynek agancsát kiállították Bulgáriában a Nemzetközi kiállításon 1981-ben.

A Magyar Nemzeti Galériában is helyet kaptunk Korb Erzsébet 1923-ban készült  „Rábakecöli táj” című festői tájrajza által.

Az uradalom idején a sör gyártásához a "Komlós kertben" termesztették a komlót. Később szolgált csak lakóhelyként ez a településrész.

Valaha a kecöli erdő híres volt a sertések makkoltatásáról - Az erdőben a sertésekkel kerestették meg a lehullott makkokat.

A rábakecöli szárnyaslándzsák középkori leleteink - A rábakecöli határban, az egykor báró Rummerskirchen bérelte földön 1896-ban két szárnyaslándzsát szántottak ki. A báró a fegyvereket gróf Cziráky Bélánénak ajándékozta, aki báró Miske Kálmánnak engedélyezte azok közzétételét.

A Liberatorok fekete napja - 1944 aug. 22-én Sopron megyében két Liberátor zuhant le Rábakecölnél és Rábasebesnél. Hat amerikai pilóta a rábakecöli temetőben nyugszik, a hősi síron külön kőtábla őrzi a Rábakecölben lezuhant amerikai pilóták emlékét. A B–24 Liberator a második világháborúban alkalmazott amerikai hadászati nehézbombázó repülőgép volt, melyet a Consolidated Aircraft fejlesztett ki és gyártatott az Amerikai Hadsereg Légiereje számára. A Liberator nevet a brit légierőben kapta.