Elhallgatott történelem
Szerző: (12.19. 08:45)

Rábakecöl Község Önkormányzata az Emberi Erőforrások Minisztériuma „Elhallgatott történelem” című felhívására benyújtott „Elhallgatott történelem? - Nyisd fel a szemed Rábakecöl!” című pályázata 500.000,- Ft támogatásban részesült.

A projekt keretében két program került megvalósításra.


2016. október 8-9. napokra tanulmányútra indult Rábakecöl 49 fős csoportja.

Budapesten, a Honvéd ligetben megtekintettük a Szovjet kényszermunkatáborokban elpusztult honfitársaink emlékére emelt GULAG emlékművet. Innen utunk a Terror Háza Múzeumba vezetett, ahol megtudtuk, hogy ezen a helyen (Andrássy út 60.) a kommunista rendszer  ellenségeinek kikiáltott embereket kínozták, ölték meg és csikartak ki belőlük vallomásokat. Az egykor Hűség Háza, majd ÁVH székház 1956-ig szolgált az állami terror központjaként. Nehéz volt szembesülni a megrázó történetekkel.

Ezt követően indultunk tovább egri szálláshelyünkre, útközben pihenésképp megkóstolhattuk a kiváló minőségű Stühmer termékeket, csokikat, tortákat és süteményeket.

Vasárnap reggeli után besétáltunk Eger belvárosába. Útközben megnéztük a főteret és környékét, valamint meglátogattuk a kényszermunkatáborba hurcoltak emléktábláját az Eszterházy téren.

Következő úti célunk Recsk volt, ahol megtekinthettük, hogy a munkatáborban milyen körülmények uralkodtak, hol helyezkedtek az épületek, milyen őrtornyokkal volt körbevéve. Valamint elolvashattuk, hogy milyen munkákra voltak ítélve a kényszermunkások, valamint hogyan kínozták őket. A helyszíni tájékoztató mellett egy rövid kisfilmet is megtekinthettünk.

Recskről hazafelé vezetett az utunk, közben megebédeltünk. Végül szürkületben, nem a legkedvezőbb időben, de szép kilátással Galyatetőről nézhettünk le a Mátrára.

2016. november 11. péntek este a Soproni Múzeum igazgatója Dr. habil Tóth Imre PhD. történész, egyetemi docens tartott előadás. A történész a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások sorsa mellet elemezte a sztálini típusú kommunista diktatúra ellenséggyártó hisztériakampányait aszerint, hogy éppen a társadalom mely rétegének üzent hadat a rákosista rendszer. A terror, és a korszak kényszerének megértéséhez továbbá boncolgatta a sztálini és a posztsztálini diktatúrák közötti különbségeket is, a köztudatban kevésbé ismert történelmi tényekkel tűzdelve. Az előadáson félszáz érdeklődő vett részt.

A második világháborús harcok és Magyarország megszállása következtében 616 ezer magyar állampolgár került szovjet munkatáborokba, és közülük csak mintegy 440 ezren tértek haza. A Szovjetunió területén a magyar foglyok mintegy 2000 táborban raboskodtak. Az évek múltán épségben hazatérteket a magyar államvédelmi hatóságok megfélemlítették, és hallgatásra kötelezték. Szenvedéseikről a rendszerváltozásig nyilvánosan nem eshetett szó.

Képtár a Facebook oldalon