A projekt keretében két program került
megvalósításra.
2016. október 8-9. napokra
tanulmányútra indult Rábakecöl 49 fős csoportja.
Budapesten, a Honvéd
ligetben megtekintettük a Szovjet kényszermunkatáborokban elpusztult
honfitársaink emlékére emelt GULAG emlékművet. Innen utunk a Terror Háza
Múzeumba vezetett, ahol megtudtuk, hogy ezen a helyen (Andrássy út 60.) a
kommunista rendszer ellenségeinek
kikiáltott embereket kínozták, ölték meg és csikartak ki belőlük vallomásokat.
Az egykor Hűség Háza, majd ÁVH székház 1956-ig szolgált az állami terror
központjaként. Nehéz volt szembesülni a megrázó történetekkel.
Ezt követően indultunk tovább
egri szálláshelyünkre, útközben pihenésképp megkóstolhattuk a kiváló minőségű
Stühmer termékeket, csokikat, tortákat és süteményeket.
Vasárnap reggeli után besétáltunk
Eger belvárosába. Útközben megnéztük a főteret és környékét, valamint
meglátogattuk a kényszermunkatáborba hurcoltak emléktábláját az Eszterházy téren.
Következő úti célunk Recsk volt,
ahol megtekinthettük, hogy a munkatáborban milyen körülmények uralkodtak, hol
helyezkedtek az épületek, milyen őrtornyokkal volt körbevéve. Valamint
elolvashattuk, hogy milyen munkákra voltak ítélve a kényszermunkások, valamint
hogyan kínozták őket. A helyszíni tájékoztató mellett egy rövid kisfilmet is
megtekinthettünk.
Recskről hazafelé vezetett az
utunk, közben megebédeltünk. Végül szürkületben, nem a legkedvezőbb időben, de
szép kilátással Galyatetőről nézhettünk le a Mátrára.
2016. november 11. péntek este a Soproni
Múzeum igazgatója Dr. habil Tóth Imre PhD. történész, egyetemi docens tartott előadás.
A történész a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások sorsa
mellet elemezte a sztálini típusú kommunista diktatúra ellenséggyártó
hisztériakampányait aszerint, hogy éppen a társadalom mely rétegének üzent
hadat a rákosista rendszer. A terror, és a korszak kényszerének megértéséhez továbbá
boncolgatta a sztálini és a posztsztálini diktatúrák közötti különbségeket is,
a köztudatban kevésbé ismert történelmi tényekkel tűzdelve. Az előadáson
félszáz érdeklődő vett részt.
A második világháborús harcok és Magyarország megszállása következtében
616 ezer magyar állampolgár került szovjet munkatáborokba, és közülük csak
mintegy 440 ezren tértek haza. A Szovjetunió területén a magyar foglyok mintegy
2000 táborban raboskodtak. Az évek múltán épségben hazatérteket a magyar
államvédelmi hatóságok megfélemlítették, és hallgatásra kötelezték.
Szenvedéseikről a rendszerváltozásig nyilvánosan nem eshetett szó.
|