Az Év sportolójának választották Kovács Gerdát.
A Rába folyó közelsége hozta a víz és az úszás szeretetét a rábakecöli Kovács családnak – mesélte az édesanya, akinek lánya viszont egy sajnálatos esemény miatt került az uszodába. A mozgékony Gerdát nem zavarta a mindennapos iskolai testnevelés, sőt, kimondottan élvezte, viszont elég gyakran megsérült a bokája és a térde. A néhány éves korában már úszógumival a szabadfolyású vizeken is magabiztosan mozgó diák orvosai tanácsára kezdte a fedett 
fürdőhelyeket látogatni. Az ízületek kímélése miatt a keményebb talajsporttól eltanácsolt lány az úszótanfolyam befejezése után visszajárt edzeni Celldömölkre. Márkus Imre edző tehetségesnek tartotta Gerdát, ezért a látogatások idővel egyre sűrűbbé váltak, de a mindennapos utaztatást mégsem tudták vállalni. Versenyek előtt gyakrabban, de legalább heti kétszer eljártak az uszodába. A Kovácsék nem sajnálták a nevezési díjas versenyek beugró összegét, mert a sikerélmény tovább inspirálta a kezdetben csak házibajnokságokon küzdő úszópalántát, aki ha néha fáradtnak is érzi magát, trénere biztatására mindig képes folytatni a munkát. A pillangó, hát- és mellúszásban jeleskedő hetedik osztályos tanuló szerint nagyon fontos az alapos bemelegítés, a végén pedig a nyújtás, ezért a szárazon végzett gyakorlatokat is komolyan kell venni. Az átlagosan háromezer, de intenzívebb edzéseken ötezer métert is leúszó lány hasznosnak tartja a kemény tempózást. Természetesen neki sem egyforma minden napja, néha bizony nehezebben megy, de úgy vette észre, ha kellőképpen hisz magában, akkor jobban tud teljesíteni. Kovácsné Szabó Ibolya a történethez már csak annyit fűzött hozzá, hogy nem ijednek meg a nehézségektől, hiszen azok viszik tovább a világot, s nem hajszolják mindenáron a dobogó legfelső fokára való feljutást, mert a tisztes helytálláson kívül a következetes tanulást várják el leányuktól.
Az Év sportolójának választott rábakecöli lány szűkös időbeosztása mellett idejekorán belejött abba, hogy a főiskolásokra jellemző módon, szinte a leglehetetlenebbnek tűnő helyzeteket is kihasználja a tanulásra, de amíg örömet jelent neki az úszás, nem fogja abbahagyni. Gerda szeretné, ha kortársai saját példáján okulva elkezdenék a sportot, mert “ha akarják, akkor bármit el lehet érni”.
fürdőhelyeket látogatni. Az ízületek kímélése miatt a keményebb talajsporttól eltanácsolt lány az úszótanfolyam befejezése után visszajárt edzeni Celldömölkre. Márkus Imre edző tehetségesnek tartotta Gerdát, ezért a látogatások idővel egyre sűrűbbé váltak, de a mindennapos utaztatást mégsem tudták vállalni. Versenyek előtt gyakrabban, de legalább heti kétszer eljártak az uszodába. A Kovácsék nem sajnálták a nevezési díjas versenyek beugró összegét, mert a sikerélmény tovább inspirálta a kezdetben csak házibajnokságokon küzdő úszópalántát, aki ha néha fáradtnak is érzi magát, trénere biztatására mindig képes folytatni a munkát. A pillangó, hát- és mellúszásban jeleskedő hetedik osztályos tanuló szerint nagyon fontos az alapos bemelegítés, a végén pedig a nyújtás, ezért a szárazon végzett gyakorlatokat is komolyan kell venni. Az átlagosan háromezer, de intenzívebb edzéseken ötezer métert is leúszó lány hasznosnak tartja a kemény tempózást. Természetesen neki sem egyforma minden napja, néha bizony nehezebben megy, de úgy vette észre, ha kellőképpen hisz magában, akkor jobban tud teljesíteni. Kovácsné Szabó Ibolya a történethez már csak annyit fűzött hozzá, hogy nem ijednek meg a nehézségektől, hiszen azok viszik tovább a világot, s nem hajszolják mindenáron a dobogó legfelső fokára való feljutást, mert a tisztes helytálláson kívül a következetes tanulást várják el leányuktól.Az Év sportolójának választott rábakecöli lány szűkös időbeosztása mellett idejekorán belejött abba, hogy a főiskolásokra jellemző módon, szinte a leglehetetlenebbnek tűnő helyzeteket is kihasználja a tanulásra, de amíg örömet jelent neki az úszás, nem fogja abbahagyni. Gerda szeretné, ha kortársai saját példáján okulva elkezdenék a sportot, mert “ha akarják, akkor bármit el lehet érni”.
Forrás: Rábaközi Magazin