B?nmegel?zési hírlevél 2010. szeptember
Szerző: Kovács Sándor r. alezredes (09.15. 20:32)

A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság 2010. szeptemberi bűnmegelőzési hírlevelét olvassa. A hírlevelet a megyénkben dolgozó bűnmegelőzési munkatársaink által megküldött - az adott hónapra vonatkozó tipikus bűncselekményekről szóló – tájékoztatók alapján készítjük el.  A leírt bűncselekmények egy bizonyos megyei településen történtek, de gyakorlatilag bárhol megtörténhettek volna.

Úgy tűnik, nem múlik el úgy hónap az elmúlt időszakban, hogy ne történne több csalásos jellegű bűncselekmény megyénkben, melyeket idősek sérelmére követnek el. Mint korábban is írtuk, a módszerek általában azonos sémát követnek, csak az arra “ráhúzott” történetek változnak. Kérem Önöket, hogy a lehetőségeikhez képest minden eszközt használjanak fel arra, hogy a településükön élő időseket tájékoztassák ezekről a veszélyekről, hogy lehetőségekhez képest minél kevesebben váljanak áldozattá! Bízom együttműködésükben! Most pedig tekintsük át a konkrét eseteket:

1.

Mosonmagyaróváron és Győrött is “dolgozott” az a csaló, aki magát telefonon az idős sértettek unokáinak kiadva kölcsön kért pénzt, pl. tartozás kiegyenlítésére. Majd a pénzért az állítólagos unoka egy barátja ment el. Sajnos a sértetteknek nem volt gyanús a nem éppen megszokott eljárás és átadták az ismeretlennek a kért többszázezer forintot. A telefonos beszélgetések nagyjából a következőképpen történtek: “Szia! Én vagyok az mama!” – szólt az ismeretlen hang a telefonba, amire a gyanútlan nagymama megkérdezte: “Te vagy az András?” “Igen én vagyok”- válaszolt a hívó, majd röviden elmondta, hogy azonnal szüksége lenne 300 ezer forintra, de maradjon ez titokban, mivel neki közbejött valami a fentebb említettek szerint, egy “barát” ment a pénzért.

2.

Mosonmagyaróváron és egy környékbeli kistelepülésen pedig E-ON, ÉDÁSZ (amely ugyan már nem létező cég, de sokan ma is így nevezik az E-ON áramszolgáltatót), illetve egy párthoz kötődő egyesület nevében jelentek meg a csalók idős sértetteknél, arra hivatkozva, hogy pénzt hoztak. Kapuvár környéki kistelepülésen pedig az önkormányzatra hivatkozva jutottak be egy házba a bűnözők. A gyanútlan sértettek beengedték a csalókat, akik a figyelmüket elterelve eltulajdonították a féltve őrzött és gyűjtögetett pénzüket, nyugdíjukat.

Bár már sokszor leírtuk, de úgy vélem, nem lehet elégszer hangsúlyozni a következőket:

Az un. trükkös lopást elkövető személyek hivatalosnak tűnő indokkal, kitalált történettel keresik fel lakásukon, házuknál elsősorban az idősebb korosztályhoz tartozó embereket, akiknek figyelmét elterelik, eközben pedig a házban kutatást, forgatást végeznek, és főként készpénzt tulajdonítanak el.

A figyelem elterelése általában abból áll, hogy egy vagy két személy földmérés, gázvezeték, egyéb közmű fektetés, területhasznosítás, földvásárlás, házvásárlás, vadászles telepítés, munkagép elhelyezés, “rosszvas”, ingóság vásárlás indokával, vagy magukat az elektromos illetve gázművek alkalmazottjának kiadva, az udvar, kert félreeső részére, vagy a háztól távolabb csalja az ott lakót, lakókat, figyelmüket eltereli, miközben a házba társa besurran.

A házban az elkövető átforgatja a szekrényeket, ágyneműtartókat, táskákat, kabátokat, értékeket keresve átkutatja a házat, majd a megtalált készpénzt, esetenként értékpapírokat, ékszereket eltulajdonítja és távozik a házból.

Előfordul, hogy a tolvajok magukat önkormányzati tisztségviselőnek, a nyugdíjbiztosító munkatársának kiadva -mondván segélyt, pénzt hoztak, annak sorszámát fel kell írni, adjon visszajárót- a házban a pénz rejtekhelyéhez küldik a sértettet, így tudva meg az otthon tartott készpénz helyét. Ezután elterelik a sértett figyelmét, és az általa korábban megmutatott rejtekhelyről ellopják a pénzt. A cselekmény elkövetéséhez pár perc elegendő és sokszor a kutatás nyomai is nehezen felfedezhetők.

Mint látható, a kitalált történetek néha teljesen életszerűek. Az elkövető néha a sértett által ismert személyre, családtagra hivatkozik (akár telefonon is), ügyesen felhasználva a sértett által megadott információkat a hitelesség érdekében. Miután egyfajta bizalom kialakult az ismerős személy beazonosítása után, a csalók különböző okokra hivatkoznak a kölcsönkérés ürügyén (alkatrészvásárlásra, gépkocsi javításra, műszaki cikk kedvező vásárlására, a vásárolt csomag átvételére, kölcsön rendezésére, orvosi kifizetésére stb.)

Kérjük, hogy ilyen esetekben azonnal ellenőrizzék le, hogy valós történetről van-e szó: hívják fel családtagjaikat telefonon, ne higgyenek annak, ha az ismeretlen illető Önök előtt úgy tesz, mintha épp velük beszélne. Bízzanak családtagjaikban, hogy bármilyen pénzügyi ügyletet előre megbeszélnek Önökkel, vagy személyesen értesítik Önöket, ha váratlan kölcsönre lenne szükségük. Bízzanak családtagjaikban, hogy nem kérnek meg ismeretlen személyeket semmiféle pénzügyi ügyintézéssel.

Idegeneket tehát soha ne engedjenek be a lakásukba, házukba, de még az udvarukba se! Házaikat ne hagyják őrizetlenül, az ajtókat minden esetben zárják be, még ha csak egy percre is távoznak a lakásból, akár csak a kertbe, vagy az udvarra. A ház kulcsát tartsák maguknál, ne hagyják a tolvaj által könnyen megtalálható helyen (pl. lábtörlő alatt, szegre felakasztva, virágládában, villanyóra szekrényben). Udvarukra, házukba ne engedjenek be idegen személyeket.

Amennyiben gyanúsan viselkedő, vagy a fent részletezett indokkal érkező idegen személyekkel találkoznak, kérjük - amennyiben módjukban áll - az általuk használt gépkocsi rendszámát, színét, típusát jegyezzék fel, valamint azonnal értesítsék a Rendőrséget a 112, vagy a 107 segélyhívó telefonszámon.

3.

Egy Csorna környéki településen jutott elkövető a családi házba oly módon, hogy a spájzon lévő kisablak (40x40 cm) szúnyoghálóját kivágta, az ablakot befeszítette és azon bebújt. A spájzhoz közeli szobába osont be, de a tulajdonos szerencséjére nem talált ott semmi számára értékesnek tűnő tárgyat, így zsákmány nélkül távozott. Lopási kár nem, rongálási kár viszont keletkezett.

4.

Csornán viszont egy családi ház hátsó kamrájának kisablakán úgy jutott a házba az elkövető, hogy a szúnyoghálót szintén kivágta, azonban a bukóra kinyitott ablakot kiakasztotta és miután leakasztotta azt, bemászott a házba. Körülnézett ugyan a házban, azonban a tulajdonosnak itt is szerencséje volt, mert nem talált számára értékesíthetőnek gondolt tárgyat, így szintén zsákmány nélkül távozott. Lopási kár így itt sem keletkezett, csupán rongálással okozott kárt a tulajdonosnak.

5.

Szintén egy Csorna környéki településen történt, hogy egy családi ház hátsó bejárati ajtaján lévő üvegablakot délelőtti órákban az elkövető betörte, majd bemászott a házba. Onnan 400.000 Ft értékben gyűjtött össze ékszereket, értékes órát. A rongálással kb. 8.600 Ft kárt okozott.

Látható, hogy az elkövető/k a fenti esetekben mindig a családi ház hátsó, kisméretű ablakait, illetve üvegablakos ajtót használták behatolásuk helyéül, melyet legtöbbször kinyitva, vagy csak bukóra állítva, szunyoghálóval " biztosítva " találnak. Az értékek és a védelmükre fordított költségek sajnos gyakran nincsenek arányban egymással. Jól példázza ezt a 5. pontban olvasható eset is. A mechanikai védelem (biztonsági ajtó, megfelelő zárak, stb.) elektronikus védelemmel (riasztó) kombinálva megfelelő védelmet jelenthet az értékeik védelmében.

Kapcsolódó anyagok:

Bűnmegelőzési hírlevél 2010. augusztus

Bűnmegelőzési hírlevél 2010. július

Bűnmegelőzési hírlevél 2010. június

Bűnmegelőzési hírlevél 2010. május